Nehez konnyek

Szep sorjaban, a menetrend fuggvenyeben tunnek el az emberek 10 perccel az ingyenes buszjarat indulasa elott legalabb, a hazaindulo teljes menetfelszerelesben (pl. ajandekkal teli tulsulyos borondok :) varnak a recepcional. A tanarok, (vagy legalabbis akinek az ideje engedi) jonnek elbucsuztatni az indulot, de

Jelen van nehany kesobbi indulasu csoporttarsuk is. Utolso fenykepek, itt ott kicsordulo konnyek. Itt-ott egy kis seta, bevasarlas belefer, de biciklizni mar nem lehet megtanulni ennyi ido alatt. Lassan en is befejezem a csomagolast. Ertem ez alatt az ethernet es tapkabelt, az egeret, Kidobom a maradek pet palackot a neki kirendelt szelektiv edenybe. Lovok meg nehany kepet, ami eddig talan lemaradt. Elottunk par oraval Ukrajna es Britannia kepviseloi mennek. A tobbesszam azert van, mert en Orosz, Egyiptomi, es talan meg valakivel egyutt repulok Dubajba, ahol aztan tovabbi szetszeledes soran ki-ki egyedul tovabb.

Persze az utolso pillanatig sem maradhat el a japan precizitas. nem csak az indulo busz es vonat csatlakozas van kiszamolva, meg hogy kinek mely legitarsasagnal milyen poggyaszlimitjei vannak, hanem az is le van elore irva, miket kell chekout-kor leadni, es mit tarthatunk meg. Pl: A kituzheto nevtarto muanyag tokot azt ujrahasznositjak, azt le kell adni :) Egyebkent logikus.

Ami a blogot illeti, egyelore nem ert meg veget. Egyreszt hazaerkezes utan, amikor mar ido, es nem akarok feltetlenul varosnezni, nekikezdhetek a kepek videok valogatasanak, a prospektusok terkepek es gps koordinatak osszevetesenek, es reszletesen irhatok azokrol a dolgokrol, amiket most egy-egy mondatban eddig elinteztem.

Es talan azert sincs meg vege a tortenetnek, mert a most itt osszejott 24 ember jo esellyel tovabbiakban is tartani fogja egymassal a kapcsolatot valamilyen formaban. Mi tobb, azert sincs vege a tortenetnek, mert ez nem a legutolso ilyen program volt. Egy het mulva ter haza egy masik hazankfia, akarom mondani hazanklanya, aki egy 2 honapos lehetoseget kapott, hogy itt lehessen. (Meg is jegyeztek sokan, hogy altalaban nagyon csendes voltam, egesz addig mig magyarul nem beszelgettem par percet :)

Nem tudom hogy meg meddig folytatodik ez a programsorozat, de a teli valtotarsamrol sem akarok megfeledkezni. (Ezert is kell ovatosan valogatni a kepeket, es a torteneteket, nem akarok minden poent elore leloni). Ezekben az orakban lepek annak a 15-dik napjaba, hogy a repulo aivel jottem Japanba erkezett.

Mit mondanek most a 15 nappal korabbi magamnak? Kozhely, de azt mondanam, minden nap ugy hasznalja ki az idejet, mintha ez lenne az utolso elotti, vagy utolso napja.Suru a program, es nem nagyon ismetlodnek a lehetosegek. Talan nem fotoztam le mindent, mikor belefeledkeztem a latvanyba. Talan megalltam neha neha, ahhelyett hogy hajszoltam volna az ujabb hejszineket. Szerintem igy is ugyanazt a Japant lattam, talan nem annyira sokat, de melyebben. Amikor csendben voltam, akkor hallottam a hangokat, Amikor nem fotoztam, akkor pixelek nelkul valos felbontasban lattam. 15 nappal ezelott nem gondoltam, hogy ennyire nehez lesz a vegen. Hogy nem akarom hogy vege legyen. De tudom, hogy ez legalis uton megvaltoztathatatlan. Most nemsokara hazarepulok. (Ki a csuda akarna ezt a nagyszeru elmenyt valami illegalissal elrontani :) 15 nappal ezelotti magamnak uzenem, hogy mire szamitson. Sok kicsi szituacios gyakorlatra. Utazas, vasarlas, prezentacio keszites, es eloadas, Magunk es orszagunk bemutatasa. Celok lefektetese, majd a megvalosulasrol valo beszamolas. Sok finom etek (akarmi is a nevuk, es akarmibol is keszultek). Es sok vitatkozas es felreertes a csoporttarsakkal nyelvtudas fuggvenyeben :) Lehetoleg mindez japanul, (eigo dame) Es masnap ugyanez, aztan megint es megint. Es ha mar eleged van es egyedul mesz, akkor ugyis bajba kerulsz, mert nem ugy mukodik a beleptetokapu ahogy akarod, vagy nem kerekpar ut a uzem udvara. Es ha kerulni akarod, hogy beszelni kelljen, hat akkor meg olvass. Furigana nelkul persze. Lehet valohatni, hogy milyen kurzus legyen, de joforman elkerulhetetlen a nyelv hasznalata. Minden nap. minden oraban. Ez kb. 2 het alatt kb. 200 ora. Es ez most veget er. Es hianyozni fog.

A fonokom azt monda, hogy akkor volt eleg hosszu a szabadsag, ha elfelejtem a jelszavaimat. Hat egyelore ez nem volt eleg hosszu.

Kinezek az ablakon, es latom a landolo repulogepeket. Es nem az jut esembe, hogy ismeros hely, ott szalltam le en is, hanem az, hogy egy ilyen geppel fogok hazarepulni, talan epp azzal amit latok.

dscf1503.JPG

Nehez az a repulo, nem marad fenn sokaig az egen.

De a gepek folyton jonnek mennek, a lehetoseg tovabbra is adva van. Na most mar mindjart lecsukodik (nem a szemem) hanem a laptopom fedele aztan a borond fedele, aztan hamarosan a repulogep ajtaja is...

dscf1504.JPG

Legkozelebb mar szerintem magyarorszagrol jelentkezek.

 

Címkék: repülés, bucsu, jfkc